Sopron a hűség városa

Sopron Magyarország nyugati határa mellett, az Alpok lábánál, Bécstől 60 km-re, Budapesttől 220 km-re található.

A város lakói híresek vendégszeretetükről, lakóhelyükhöz való hűségükről.
Ezt jelképezi Sopron szimbólumán, a Tűztorony déli oldalán található Hűségkapu, mely az 1921-es népszavazás emlékét idézi fel.

A városháza az 1896-os millenniumra épült, a szemben álló Stornó ház egyedi gyűjteménye révén a város egyik leghíresebb épülete. Falai között egykor Mátyás király is megszállt. A Kecske templom a XVII. században koronázások és országgyűlések színhelye volt.
A Szentháromság-szobor, a magyar barokk kiemelkedő alkotása, és a neogótikus Orsolyita templom a múlt század legsikerültebb építészeti emlékei közé tartoznak. A Várkerület az egykori várárok mentén alakult ki, belső házsorai a várfal vonalát követik, egyik ékessége a Mária-szobor.

Sopronban a művészeti hagyományok közel hetvenévesek, visszanyúlnak abba a korba, melyet a város művelődéstörténetében aranykornak neveznek.

A természeti környezet, gyógyító hatású alpesi levegő, erdős hegyoldalak sétaútjai, kilátók, források, a Fertő közelsége – Sopront valóban hazánk egyik legkellemesebb üdülőhelyévé varázsolja. A várostól délre húzódó dombvidék, a Lővérek, Sopron legszebb, legelőkelőbb üdülő negyede, melynek varázsát a csendes erdők, tölgyesek, fenyvesek, gesztenyések, a májusi gyöngyvirág, és az augusztusi ciklámen adja.

További vonzerőt jelentenek a Soproni borvidék minőségi borai, így a város egyre híresebb azok között is, akik szomjukat nemes borokkal kívánják enyhíteni.

Sopron – a leghűségesebb város – Civitas Fidelissima
Díszkút a leghűségesebb városnak

Sopron város történetének sorsfordító eseményeit a díszkút három egészalakos bronzszobra jelképezi. 1277. István bíró
Sopron első név szerint ismert bírája, aki először nyilvánította ki a település hűségét a magyar királyhoz. Ennek köszönhetően elnyerte a szabad királyi város rangot.

1921. Thurner Mihály polgármester
1918. és 1941. között Sopronyi-Thurner Mihály töltötte be a polgármesteri tisztséget, így a népszavazás előkészületeiben is érdemeket szerzett.
1989. Szabadságot szimbolizáló nőalak
Kezében a vasfüggöny egy darabjával, a ’89-es határnyitás emlékére.

Sopron – a múzeumok városa
1975-ben méltán kapta a város a Műemlékvédelmi Európa Díj aranyérmét, hiszen ma Magyarország műemlékekben második leggazdagabb városa.
A házak látványa és a múzeumok nyújtotta élmény miatt Sopron a “Múzeumok városa” ill. a “Múzeumváros” nevet érdemelte ki.
„…történelmi levegőt árasztó belső városrész, gótikus, barokk és reneszánsz építészeti ritkaságok, történeti emlékek,ívben hajló utcácskák, középkori hangulatot árasztó terek, előbukkanó városfalak, finom mívű erkélyek, boltíves kapualjak, kőcsipkés ülőfülkék…”

Látnivalók

Tűztorony – a város jelképe

A Tűztorony a hűség jelképe. Az 1921. december 14-én tartott népszavazáson Sopron és még nyolc község fejezte ki Magyarországhoz való tartozásukat. A Tűztorony őreinek fontos szerep jutott: figyelve a vidéket éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal jelezték a tűzfészek irányát.

Storno- ház
„Sopron egyik legszebb épülete, a Fő tér egyik ékessége”
1872-ben vásárolta meg a Storno család az épületet, ahol vendégként 1840-ben és 1881-ben Liszt Ferenc adott hangversenyt.
A XV. században Sopron első gyógyszertára, a Fekete Elefánt működött a házban. Storno Ferenc több pusztulásra ítélt műemléket mentett meg, mellyel megteremtette a híres Storno-gyűjtemény alapjait.
Fabricius ház
Az épület tulajdonosai mindig gazdag és tekintélyes polgárok, kereskedők voltak. Névadója – Fabricius Endre városbíró, polgármester 1806-ban vette meg a házat. Baráti szálak fűzték Petőfi Sándorhoz, aki a laktanyából kiszökve itt öltözött át civil ruhába Liszt Ferenc koncertjére.
Tábornok ház
Ez a középkori eredetű épület a XVII. század elején Lackner Kristóf polgármester háza volt.

Patika múzeum
E házhoz fűződik Magyarország első “műemlékvédelmi” intézkedése. A XVII. század közepétől az egykori Angyal patika működött az épületben, s ettől kezdve gyógyszerész, orvos családok lakhelyéül szolgált.
Központi Bányászati múzeum
Magyarország ezeréves bányászatának történetét folyamatában bemutató kiállítás.
A kiállítás legizgalmasabb része egy XX. század eleji bányavágat, ahová a látogatók is bebújhatnak.

Erdészeti, Faipari és Földméréstörténeti gyűjtemény
…több millió éves megkövesedett-kovásodott fák darabjai, 1656-os térkép, 1800-as évek végéről származó iratok, nagyméretű terepasztalok, 1870-ben készített rovargyűjtemények, fából készült múlt századi háztartási és használati eszközök, gépmodellek, makettek és még számos más csodálni való várja a látogatókat …

Zettl-Langer gyűjtemény
A híres magángyűjteményt Zettl Gusztáv, ifj. Storno Ferenc jó barátja alapította. Ma is az ő leszármazottai élnek a házban. A gyűjtemény kiemelkedő darabjai a helyi vonatkozású céhemlékek, római leletek, értékes porcelánok, habán korsók, ónedények, fegyverek, az évszakokat szimbolizáló barokk faszobrok, valamint a festmények, köztük Dorfmeister, Veronese, Courtois képei, Rembrandt és Dürer eredeti metszetei.
Soproni Horváth József gyűjtemény
Horváth József (1891-1961) – „Sopron nagy festője”, ”Az akvarell klasszikusa”, ”Az akvarell poétája”
A szeretett város és az emlékezés utólag tisztelte meg a Soproni előnévvel. Nem a város szülötte, de az itt leélt, munkában töltött művészélet igazi sopronivá tette.
Soproné az életműve is, melynek legszebb akvarelljeiből szerveződött ez az állandó kiállítás.

Sopron – a szőlő és a bor városa

A soproni borvidék Magyarország egyik legrégibb történelmi hagyományokkal büszkélkedő borvidéke. Eredete a keltákig vezethető vissza. A XIV. század elején Magyarország legjelentősebb borvidékei között tartják számon, melynek kereskedelmi kapcsolatai messze túlnyúlnak az ország határain. A XIX. századtól a poncichterek, németajkú gazdák, messze földön híressé tették a soproni bort. A városra jellemző, hogy más borvidékekkel ellentétben a pincéket nem a szőlőhegyekbe, hanem a városban, saját házaik alá építették.

A Kékfrankos legendája
„1809-ben a magyarul egy szót sem beszélő soproni poncichterek nem sejthették, hogy a lakásaikba bekvártélyozott napóleoni katonák, akik csak terhet és szenvedést jelentettek a városnak, utódaiknak milyen nagyszerű örököt hagynak.
Történt pedig, ahogy a nép emlékezete megőrizte, hogy a katonák élvezték a magyar hon ízletes és bőséges kosztját és a soproni történelmi borvidék ízeit. A kötelező ellátmányon túl a katonák vásárolták a jófajta bort és próbálták feledni a háborús idők veszélyeit. A borosgazdák hamar felismerték, hogy a francia katonák két féle pénzzel rendelkeznek, egy fehér színű háborús pénzzel, melyet a hadikiadások fedezésére készíttetett Napóleon és egy kék színű pénzzel, mely még a régi időkből származott és értékesebb volt. A poncichterek a legjobb boraikat csak a kék színű pénzért voltak hajlandók kimérni és fizetéskor csak annyit mondtak: kék frankot.
A hagyomány szerint erre a kiváló borra ragadt rá a név, kékfrankos, melyet azóta is így emlegetnek Európa számos vidékén.”

Sopron környéke
Fertőrákos
Amit mindenképpen látni kell:
- Mithras – szentély
- a perzsa Napisten sziklakápolnája

- Páneurópai Piknik emlékhely
- 1989. augusztus 19-én 15 órakor ezen a helyen törte át az osztrák- magyar államhatáron álló “vasfüggöny” kapuját több száz NDK-s állampolgár, hogy szabad földre jutva továbbutazhassanak az NSZK-ba. A látványos tömegmenekülés adott újabb lökést a változásoknak, és vezetett a Berlini Fal leomlásához

- Kőfejtő
- 12-15 millió éve a Pannon-beltenger volt itt az úr.
Ebből ülepedett le a lajtamészkő.
A rómaiaktól kezdve 1948-ig bányászták,
a sajátos bányaművelés következtében nyerte el
a Kőfejtő mai, oszlopcsarnokos alakját.
Turisztikai látványosság, geológiai, őslénytani, botanikai különlegesség, nyaranta színházi- és operaelőadások, rendezvények színhelye.

- Fertő – tó
- Európa legnagyobb szikes tava. A sűrű nádasok és a 80 sós mocsárfolt valóságos madárparadicsom. Összesen 300 madárfajról tudunk, melyek közül több mint 110 faj költ a tavon és környékén. A többi őszi és tavaszi vándorláskor telepedik meg itt hosszabb- rövidebb időre. Egy helyen élnek itt a gázló, úszó és bukó vízi madárfajok.
Még a Kisbalatonban sem él olyan változatos és csodálatos vízi madárvilág, mint a Fertő nádasaiban.
Vízi telepe nyáron népszerű strand. A sétahajók is innen indulnak, ide térnek vissza. A tó közvetlen környéke kedves, változatos táj. Északon a Lajta-hegység vonulatai, kelet felé síkság övezi. A Fertő-menti lankás lejtőket szőlők borítják.
A tó igen kedvező hatással van a környék szőlőtermelésére. Vize valamint nagy mennyiségű laza iszapja jelentős hőmennyiséget képes felhalmozni, és ez mérsékli a környék levegőjének hőmérsékletingadozásait. 2001.decemberében az UNESCO Világörökség Bizottsága Magyarország és Ausztria közös javaslatára felvette listájára a Fertő-tájat.

- Ásványmúzeum
- Vizimalom napórával
- Püspöki kastély

Nagycenk
„A legnagyobb magyarként tisztelt Széchenyi István (1791-1860), a Lánchíd építőjének, a budapesti Magyar Tudományos Akadémia alapítójának, egykori lakhelye …”
Széchenyi emlékhelyek:
- Széchenyi kastély és Széchenyi István emlékmúzeum
Kiállításai:
Gróf Széchenyi István élete, munkássága
A magyar ipar a reformkortól a XX. századig
A magyar pénzverés története
- Hársfasor
A kastély bejáratával szemben indul a 20 méter széles 2, 6 km hosszú, ma már a világörökség védelme alatt álló hársfasor. Széchenyi Antal gróf és felesége Barkóczy Zsuzsanna 1754-ben ültette a szép kettős fasort.
- Széchenyi szobor
A mai Széchenyi – teret a legnagyobb magyar szobra uralja.
A szobor ünnepélyes felavatásra 1897. szeptember 21-én,- Széchenyi István születésnapján – került sor.
A szobor talapzatát a család címere díszíti, alatta Széchenyi híres mondása: “Magyarország nem volt, hanem lesz”
- Széchenyi Mauzóleum
A plébániatemplom mögött- balra- helyezkedik el a községi temető, amelynek közepén a Széchényi-család temetkezési helyéül szolgáló sírbolt áll. A kripta két részből áll: a barokk kápolna alatt nyugszik feliratos sírkő mögött Széchenyi István és felesége, Seilern Crestentia.
Az előcsarnok alatt, kereszt alapú folyosó sírkamráiban 47 Széchényi leszármazott (a grófi famíliából) kapott helyet. Szintén itt találjuk Széchényi Pál kalocsai érsek üvegkoporsóját, és közelében azt a vasládát, amelyben Széchenyi István koponyacsontját láthatjuk.
- Széchenyi Múzeumvasút
A vasutat a GYSEV Zrt. üzemelteti, a szolgálatot gyermekvasutasok látják el. A gőzmozdony és a vonatszerelvény a század elején, a 2003-ban beszerzett dízelmozdony 1950-ben épült. Bár a múzeumvasút vonala mindössze 3,6 km hosszú, mind a fiatal, mind a felnőtt “vasútbarátok” körében nagyon kedvelt.
- Kisvasúti skanzen
A Múzeumvasút végállomásánál találjuk a Közlekedési Múzeum szabadtéri kiállítását, ahol század eleji kisvasúti mozdonyokat és vagonokat mutatnak be.
A bemutatóhely Széchenyi Istvánnak állít emléket, aki a magyar vasútfejlesztésben óriási szerepet játszott.

Fertőd
Itt található Magyarország legnagyobb méretű barokk stílusú építészeti alkotása, az Esterházy-kastély. Egy ideig itt élt és alkotott a család udvari muzsikusaként a híres bécsi klasszikus: Joseph Haydn.

Esterházy kastély
Az ország egyik leggazdagabb főúri családja, az Esterházyak 1720-66 között építtették ragyogó kastélyukat, a “magyar Versailles”-t. Ma múzeum és fontos kulturális helyszín, valamint a magyar Haydn-kutatás központja. Joseph Haydn, a nagy osztrák zeneszerző aktív korszakának mintegy a felében, 1766-tól 1790-ig itt lakott és alkotott. A kastélyban kiállítás emlékezik rá – emellett a nyáron megrendezett koncertek, a Haydn-központ terve hivatott arra, hogy a fénykor szellemisége is újjáteremtődjön.

További látnivalók:
Kastélymúzeum
Helytörténeti kiállítás, Haydn emlékszoba
Gránátos házak
Muzsika ház

Fertőszéplak
Széchenyi kastély
A Széchényi család a Nógrád – megyei Alsószécsénykéből érkezett Széplakra. A grófi család 1682-ben költözött a mai templommal szemben látható kastélyba.

A kastély építéséről a korabeli iratok nem tesznek említést, az azonban tudjuk, hogy 1594-ben már lakták az épületet.. Az épület védelmi funkcióját bizonyítja, hogy vastag falakkal, bástyákkal és lőrésekkel látták el. A kastély egyemeletes, egymásra merőleges két szárnyból áll. A hajdani nagy ablakokat befalazták, helyettük ma kicsi, rácsos ablakok láthatók. A kastély udvarán egykor Szent Ferenc szobra állt, de az a II. világháború alatt elpusztult. A széplaki kastélyban született 1754. április 29-én ötödik gyermekként Széchényi Ferenc,
a nemzetség és a magyarság kiemelkedő egyénisége, a Nemzeti Múzeum alapítója, a legnagyobb magyar Széchenyi István édesapja.

Öt egymás mellett álló épület – Nagy Lajos király u. 31-39 sz. – adott lehetőséget a hagyományos háztípus bemutatására és a valamikori településkép töredékes érzékeltetésére. A házak építésük idején a legkorszerűbb eljárások és anyagok felhasználásával, jól képzett kőműves és ácsmesterek közreműködésével készültek. A házak falazata égetett tégla és nyerstégla vegyes használatával készült.